Farsangi szalagos fánk

A szalagos fánkot a farsangi időszakhoz kötik, de szerencsére az év bármely szakában elkészíthető, és némi gyakorlással csodaszép szalagokat is tudunk rá „kötni”. A titkot is elárulom, hogy mitől lesz könnyű a tésztája, és nem szívja meg magát olajjal. Nagyon sokáig azt hittem, hogy a jó fánknak egyik feltétele, hogy az embernek legyen legalább 40 év tapasztalata a témában. Aztán pár próbálkozás után rájöttem, hogy nem ördöngősség ez (sem), csak oda kell figyelni pár dologra, és garantált a siker 🙂

Hozzávalók

• ½ liter langyos tej
• 2,5 dkg élesztő
• csipet só
• egy marék cukor
• egy tojás + egy tojás sárgája
• egy gyűszűnyi pálinka (esetleg egy abba is, aki a fánkot süti 🙂 )
• liszt, amennyit bevesz (70 dkg+)

Elkészítés

A langyos tejben elkeverem a cukor felét, és felfuttatom benne az elmorzsolt élesztőt. Egy tálba kimérem a lisztet, a maradék cukrot, sót, és a tojásokat is beleütöm, a végén meglocsolom a pálinkával (ez kell ahhoz, hogy igazán finom, laza legyen a tésztája). A felfutott élesztőt is beleöntöm, géppel jó alaposan kidolgozom. Az a jó, ha egészen puha, lágy tésztát kapunk, amin megjelennek a hólyagok is. Ha nagyon ragadna, még egy kicsit adunk hozzá, de óvatosan, ne legyen kemény a tészta, inkább ragadjon egy kicsit.

És végül a fánk titka: a kelesztés és a sütés. Ha a tésztánk kellően megkelt, és odafigyeltünk, hogy véletlen se keljen túl, akkor könnyű lesz, és szépen úszni fog az olaj tetején, ettől lesz szép szalagos. Na meg a sütés „hogyan”-jától 🙂 Olajat melegítek egy edényben. Ne legyen forró, mert akkor kívül megég, belül pedig nyers marad. Megfogom a tésztát, a hüvelykujjammal a közepébe lyukat nyomok (vigyázva, hogy a tészta ne szakadjon ki), és az olajba teszem a felső (tehát nem az asztalon lévő) felével lefelé. Annyit tegyünk az edénybe, amennyi még bőven kényelmesen elfér, mert meg fognak nőni. Fedő alatt sütöm (ez is fontos!!) kis lángon, majd ha szép aranybarna, megfordítom, ekkor már nem kell a fedő.