Szerző: Molnár-Keresztényi Brigitta
Habár az időjárás eleinte nem kedvezett a rendezvénynek, azért délre összeszedte magát, és a sok finom kenyér és egyéb pékáruk látványa és kóstolása mellett remek programok is színesítették a napot. Be kell vallanom, én meglehetősen fáradtan vágtam bele a napba, de majd mindjárt megtudjátok azt is, miért.
A házipékek nemes versenyére való felkészülésem, a rozskovászos kenyérkém előkészületei péntekig nyúlnak vissza. Akkor ugyanis elkezdtem 4 óránként etetni a kovászomat (melegben gyorsabban éhezik meg, és ahhoz, hogy igazán finom, laza kovászos kenyér szülessen, erős kovászra van szükség, nem éhesre), és egy próbasütést is megejtettem még péntek este. Így a péntek éjjel és a szombat hajnal szintén a 4 óránkénti etetés jegyében zajlott.
Szombat délelőtt azután fogtam a szépen megerősödött kovászt:
és 3 kenyeret dagasztottam be vele (receptet is hozni fogom hamarosan). A jó öreg, nyugdíjazott Tefal mixeremet is be kellett vetnem, mert a Bosch-ban nem fért el a tésztaadag 🙂
A szombat délelőtt a hajtogatás, kelesztés, formázás hármas köré fonódott, délben pedig mindhárom kenyérke ment szépen a hűtőbe.
Nagyon izgatottan vártam a vasárnap hajnalt, és mint rendes pék, (karikás szemekkel és fáradtan) keltem hajnali fél4-kor. Sütőt előmelegítettem, addig kint pihentettem az első versenyzőt 🙂 Nagyjából reggel 7-re sült meg mindhárom kenyérke, utána volt még időm kicsit kicsinosítani őket a „fellépésre”, és úgy általában összekészíteni mindent a mai napra:
Indulásra készen 🙂
9-re értünk a Mom Kulturális Központba, ahol gyorsan leadtam a nevezésemet a kiválasztott kenyérrel, az alapanyag kovászból a mintával, és a kóstolóra szánt másik kenyérrel. 10 órakor kezdett kóstolni a neves pékekből álló zsűri: köztük volt az egyik főszervező, Vajda Józsi (Pékműhely), Szabadfi Szabolcs (Panificio il Basilico) és Juhász Misi (Jacques Liszt) is.
Nagyon izgatott voltam, külalakra talán az eddig legjobban sikerült kenyereim egyike volt az asztalon (igen, az enyém az, amelyiket a nemzeti szín szalag virít 🙂 ).
Itt Misi éppen az én kenyeremet szeleteli:
Meg kell mondjam, az azonnal látszott, hogy milyen gyönyörű kenyereket hoztak a versenyzők, biztos voltam benne, hogy nehéz lesz a választás, és az első helyezett jól megérdemelt elismerést tehet majd zsebre.
Volt szerencsém Limarával és Ormós Gabival is találkozni. Őket kislányom saját készítésű ajándékokkal is meglepte 🙂
Az eredményhirdetésig azonban bő két órát várni kellett. Mivel kislányom kísért el a fesztiválra, őt természetesen jobban érdekelték a gyerekprogramok. Szerencsére ebben sem volt hiány: volt ugrálóvár
lufiállat-hajtogatás:
És a Miele jóvoltából a kis szorgos kezek is formázhattak brióst, amit a sütés után szép díszpapírban, egy emléklap mellett meg is kaptak.
A rendezvény műsorvezetője (és egyben egyik főszervezője is) természetesen idén is Tilla volt:
A hangulatról élőzenés koncertek gondoskodtak:
Fél1-kor pedig kihirdették a házipékek versenyének eredményét, idén egy hölgy nyerte a fődíjat, a részletes névsor pedig itt van:
Az összes résztvevő kenyérből lehetett kóstolni is, jobbnál jobb, finomabbnál finomabb kenyereket ehettünk.
És íme az én versenyzőm, szeletelve:
Nekem nagyon tetszett a bélzete 🙂
Sajnos nekünk utána szinte azonnal indulnunk kellett haza, de élményekkel – és finom falatokkal jóllakottan tértünk haza.
Jövőre találkozunk ismét 🙂