Szerző: Molnár-Keresztényi Brigitta
[A bejegyzés továbbra is termékmegjelenítést tartalmaz]
(Itt megnézheted a történet elejét, és itt meg itt az eddig történteket, ha lemaradtál volna róla).
A következő napokban igazán látványos volt a mikrozöldek fejlődése, napról napra centikben mérhető volt a növekedésük mértéke. Egyre nehezebb volt kivárni azt a pár napot, amikor már tényleg kóstolhattuk őket (egyszer csaltunk is, mert már annyira kíváncsiak voltunk, hogy muszáj volt egy pár szálat megkóstolnunk, finom citromfűtea kíséretében – és ebben remek partnerem volt kislányom, aki még az iskolába is vitt minden reggel nassolni pár szálat a zöldborsóból 🙂 )
Szóval a következő pár napban így fejlődött a mi kis veteményesünk:
Körülbelül a 10. naptól kezdve már mindennapos kiegészítőként szerepelt az étlapunkon a mikrozöld, egy finom szendvics mellé ettük, de készült vele kenyér is, fűszervaj is, és egy remek mártogatós receptet is hozok – csak figyeljetek!
Összességében véve nagyon örülök, hogy belevágtam az egész kísérletbe. Orsi útmutatása nagyon alapos volt, segítőkész volt, amikor elbizonytalanodtam vagy megakadtam, és az egész folyamat végén egy nagyon finom, egészséges kiegészítővel gyarapodott a konyhai repertoárom. A gyerekek is élvezték, hogy együtt nevelgettük a mikrozöldeket, és bármikor odamehettek hozzá, hogy egy-egy szálat letépjenek, és egy vitamindús nasit is megismert és megszeretett az egész család.
Köszönöm a lehetőséget, Orsi, nagy élmény volt mindannyiunknak!
A recepteket pedig hamarosan hozom 🙂