Fácánhúsleves

Adag: 10 főre

Elkészítési idő: csak ha nagyon ráérsz

Nehézségi fok: egyszerű

Nagyon szerencsésnek vallom magam, hogy édesapám kiskora óta vadászik, így az asztalunkon nem ismeretlen, sőt rendszeres vendég a vadhús. Márpedig ha valaki beteg, akkor keresve sem találhatna jobb erőlevest egy jó kis fácánhúslevesnél.

Hozzávaló

• egy fácán (2 comb, mell, nyak)
• egy közepes fej hagyma (11 dkg)
• 2 fej fokhagyma
• répa (70 dkg)
• zöldség (11 dkg)
• só, bors

Elkészítés

Ennek a levesnek akkor érdemes nekiállni, ha az ember ráér. Na nem azért, mert macerás, távolról sem; hanem mert fél napig kell szépen, gyöngyöző vízben főzni.
Először is felteszem a legnagyobb edényemben a húst bő lével főni. Ekkor még semmilyen fűszert nem teszek bele, csak a húst. 

Nagy lángon felforralom, de ahogy elkezd forrni, azonnal kis lángra veszem, és az időközben képződött habot leszedem. 

Nem kell megijedni, ha nincs otthon habozókanál, akkor sem kell habozni: egy merőkanál segítségével simán leszedhető 🙂

Van, aki esküszik arra, hogy nem kell lehabozni a levest, én minden húslevessel így teszek.

Közben megpucolom a zöldségeket: répa, zöldség, fokhagyma, vöröshagyma. 

Ezután hozzáadom az egész fej hagymát, a karikára vágott répát, a csillagként bevágott zöldséget (vagy ezt is karikára, ahogy tetszik. Nálunk kevesen szeretik, de így ebben a formában kifő az íze, és könnyebb kihalászni a levesből), és a pucolt fokhagymát. 

Sózom, és épp hogy csak pöcörgő lángon 3 órát főzöm. 

Nem szabad forrnia, mert akkor zavaros lesz. Akkor a legszebb, ha szépen gyöngyözik a tetején a zsír (és a Mátyás királyról szóló mesében is az a szegényember kapta a legtöbb aranyat, akinek kismillió kis zsírfolt díszítette a levesét, nem az, akinek egybefüggő zsírréteg volt rajta).

Közben megfőzöm sós vízben a tésztát, és már tálalom is 🙂