Hamvazószerda, a nagyböjt első napja

Húshagyó kedd, hamvazó szerda és torkos csütörtök – a farsangi időszak lezárását követő napok (a farsang utolsó napja hivatalosan húshagyó kedd). A nyugati kereszténységben a Húsvétig tartó nagyböjt időszakának kezdő napja Hamvazószerda (régi népi elnevezései hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda). Mozgóünnep, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. nap, melynek legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.

Mi az a hamvazás?

Középkori hagyomány szerint (egészen pontosan II. Orbán pápa 1091-es rendelete óta) ezen a napon a papok minden keresztény hívő homlokára megszentelt hamuval keresztet rajzolnak (ezt nevezik hamvazásnak). A hamu az előző évi körmeneten használt barka elégetéséből származik. Ezen a napon a bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd a bűnbánati zsoltárok elimádkozása után hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból. A tilalom egészen nagycsütörtökig tartott részükre.

A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Ezért azok, akik hamvazkodtak, hogy megvédjék otthon maradt szeretteiket, hazatérve összedörzsölték a homlokukat, hogy ezáltal őket is megvédjék a fejfájástól.

Nagyböjti tilalmak

A 40 napig tartó nagyböjt a zsíros, húsos, nehéz ételekről való lemondásnak az időszaka. A középkorig annyira szigorú volt a böjt, hogy késő délutánig nem ettek semmit a hívők, húst, tejterméket és tojást pedig egészen Húsvétig nem fogyasztottak. Mára enyhült a szigor, de Hamvazószerdára és Nagypéntekre továbbra is fenntartják: a 18 és 60 év közötti hívek naponta csak háromszor étkezhetnek, és csak egyszer lakhatnak jól. A nagyböjt többi péntekén pedig minden 14 évnél idősebb hívőre vonatkozik a húsfogyasztási tilalom.

Hiedelmek nagyböjt idején

A böjt nem jelent a finom ételekről való lemondást, sokkal inkább az ételeink összetételére és minőségére való nagyobb odafigyelést. A régi korok embere úgy tartotta, hogy szoros összefüggés van a hét napjai és a bolygók, valamint a bolygókhoz köthető istenségek között. A gabonákat a Nap gyermekének tekintették, és minden bolygóhoz más gabonát társítottak. Ez alapján minden naphoz más gabonát kötöttek, és fogyasztottak:

• hétfőn, a Hold napján rizst ettek
• kedden, Mars napján árpát
• szerdán, Merkúr napján kölest
• csütörtökön, Jupiter napján rozst
• pénteken, Vénusz napján zabot
• szombaton, Szaturnusz napján kukoricát
• és végül vasárnap, a Nap napján búzát.

Mit együnk a nagyböjt alatt?

– krumpliételeket (mint ez a paprikás krumpli – csak hús nélkül természetesen, krumplis tészta)

– gombás ételeket (például gombapörköltet csipetkével)

– káposztás ételeket (káposztás tészta vagy dinsztelt káposzta, esetleg kelkáposzta főzelék)

– lecsó (persze ezt a receptet is hús nélkül a böjt alatt)

– grillezett zöldségek (a cukkíni különösen finom)

– padlizsánkrém és egyéb kencék

A hamvazószerdát követő napon megszakítják a nagyböjtöt, hogy a farsangról megmaradt ételeket elfogyasszák, ezt a napot torkos csütörtöknek is nevezik (erről olvashatsz nálam bővebben holnap).