Valami Amerika…

Kislánykorom meghatározó sorozata volt a Dallas – minden héten pénteken este családi program volt, hogy összegyűltünk a tv előtt, és hétről hétre végigaggódtuk a Ewing család hétköznapjait, hogy mi fog történni Bobby-val, nyélbe üti-e legújabb üzletét Jockey, vagy hogy éppen milyen új, váratlan fordulat fog történni a Southfork Ranch-on. Ma már megmosolyogni való, de akkor ez eseményszámba ment.

Ma mindez történelem. Ahogy az a 14 évvel ezelőtti nap is, amikortól egy párt alkotunk a férjemmel, jóban-rosszban, ahogy azt megfogadtuk magunknak, egymásnak. Igyekszünk ezt a napot minden évben megünnepelni (2 kisgyerek mellett azért ez néha eléggé kihívás 😊), hol sikerül emlékezetessé tenni, hol kevésbé. De idén igazán megadtuk a módját, és ha már nosztalgiázunk, tegyük ezt a Dallas mintájára: menjünk vissza az időben.

Van egy étterem Budapesten (ki nem találnád, mi a neve): a Dallas Étterem, ahol nemcsak látványos, hanem nagyon finom, zömmel amerikai étel közül lehet válogatni (ha valaki a magyaros konyhát részesíti előnyben, az is megtalálja a számítását). Itt aztán tényleg úgy érzed magad, mintha egy amerikai városba csöppentél volna: a berendezés, a boxok, a mosdóhoz vezető lengőajtó, de még az étlap is segít ebben a tér- és időutazásban

(az étlap egyébként maga megér egy misét: tele van a sorozatra vonatkozó érdekességgel, és az egyes államokban mai napig fennmaradt törvényekkel, amin az ember finoman szólva is jót kuncog. Tudjátok, olyanok, mint: „Texasban tilos állva három kortynál több sört inni”, és még sok más érdekesség).

Na nem mintha nem tudnád elütni az időt, míg kihozzák az ételt-italt: nekünk alig 20 perc alatt asztalon is volt a 2 személyes tál, amit rendeltünk.

Őszintén megmondom, hogy rég ettem már ennyire finom csirkét (a csirkemell és a comb is finom szaftos és nagyon omlós volt), ennyire remekül eltalált sertésszüzet, ilyen finom szószokat, és a coleslaw salátáról ódákat tudnék zengeni, de nem fogok, csak annyit mondok: muszáj lesz itthon is rendszeresen elkészítenem 😊

Az amerikai palacsinta, amit desszertként választottunk, inkább volt érdekes újdonság, mint lehengerlő élmény, de ez a mi hibánk: mi a jó öreg magyar palacsintához vagyunk szokva, mea culpa (azért elfogyott ám…).

Kellemes meglepetés volt a falon lógó dedikált kép is, ami a szeptemberben Magyarországra látogató Terence Hill kéznyomát viseli – szerencsére sikerült éppen ezzel a képpel szemben ülnünk, így nem maradtunk le róla (férjemmel együtt nagy kedvencünk, ő és persze Bud Spencer, azt hiszem, mondanom sem kell, miért).

Egyszóval nekünk nagyon bevált ez a hely: a húsimádó férj és a salátával is könnyen jóllakó feleség is elégedetten gurult el az asztaltól (hogy aztán egy színdarabot végigrötyögve tornáztassa meg elgémberedett rekeszizmait). Az, hogy erre a helyre esett a választásunk, a Feldobox Kóstoló csomagjának köszönhető, tőlük kaptuk a lehetőséget, amiért ezúton is köszönet nekik! A legnagyobb nehézség az volt, hogy csak egyet válasszunk ki a 80 étteremből, ahová menni szeretnénk, majd az időpontot lefoglalni, a többit intézte a Feldobox utalvány.

Ha szeretnétek valamelyik családtagotokat, vagy egy jó barátot meglepni (hisz nyakunkon a karácsony…), de nem akarjátok leszűkíteni a lehetőségeit, ajándékozzatok neki Feldobox ajándékutalványt (nemcsak gasztró területen van számtalan lehetőség, hanem szabadidő, wellness és üdülés témában is, itt tudsz szemezgetni), biztosan találni fog magának valót bármelyik csomagban. Menj biztosra az ajándékozással, és adj felejthetetlen élményt 😊

A bejegyzést a Feldobox támogatta.