Grissini

Adag: 6-8 főre

Elkészítési idő: 1,5 órán belül

Nehézségi fok: egyszerű

A grissini egy jellegzetes, pálcika alakú olasz pékáru, mely a hagyomány szerint a 17. században született. Manapság előszeretettel adják éttermekben előétel előtti fogásként, amíg várakoznak a vendégek a bevezető fogásra – bár én rendszerint ráfaragok ezzel, mert már ezzel jól lakom 🙂 Nagyon szeretem a roppanós tésztáját, a pikáns fűszerezését, ezért el is döntöttem, hogy házilag is elkészítem. Van, hogy mártogatóssal (ilyenkor a hagymás borzaska mártogatósát szoktam elkészíteni, amit itt találtok: https://degeszpocak.hu/hagymas-borzaska-kapros-martogatossal/ vagy épp a calzoné-ét, csak tej helyett natúr joghurttal: https://degeszpocak.hu/ertekmentes-felsofokon-lepeny/), időnként anélkül. Mutatom is, hogyan készül!

Hozzávalók

A tésztához

• 50 dkg finomliszt (egy része lecserélhető tk lisztre)
• 2 dkg friss élesztő
• 13 g só
• 0,5 dl (olíva)olaj
• 3 dl víz
• 1 kávéskanál oregánó
• 1 kávéskanál majoranna
• 1 kávéskanál bazsalikom

A kenéshez

• 1 dl (olíva)olaj
• 1 kávéskanál oregánó
• 1 kávéskanál majoranna
• 1 kávéskanál bazsalikom
• ízlés szerint frissen őrölt bors és (medvehagymás) só

Elkészítés

A tészta előkészítése éppen olyan egyszerű, mint bármely kelt tésztáé: dagasztótálba mérem az összes száraz hozzávalót, majd a nedveseket, és géppel 10 perc alatt jól kezelhető, kéztől elváló, ruganyos tésztát dagasztok. Természetesen dagasztható kézzel vagy éppen kenyérsütő géppel is, a lényeg, hogy alaposan legyen kidolgozva a tészta. Ekkor félreteszem kelni, szobahőmérsékleten (22-23 fok) 15 percre. Ennyi idő alatt az élesztő már szépen elkezd dolgozni, megjelennek az első levegőbuborékok a tésztában. Pár gyors mozdulattal átgyúrom a tésztát, majd félreteszem 40-45 percre, hogy legalább duplájára keljen.

Amíg a tészta szép csendben dolgozik, előkészítem a kencéhez a hozzávalókat. Az olajban elkeverem a zöldfűszereket, a sót, a borsot, és már kész is. Igazából a fűszerek használata véleményem szerint teljesen ízlésfüggő, ha például szeretitek a kaprot, tegyetek bele azt is bátran! 🙂

Szóval ott tartottunk, hogy a tésztánk szépen megkelt. Elfelezem, egyik fele megy zacskóban a hűtőbe. Ki is süthetem azonnal, de ha félreteszem, és hagyom 1 vagy akár 2 napot állni, még könnyebb, lazább lesz a tésztája. És nem, nem lesz semmi baja, nem megy tönkre 🙂 A másik felét pedig alaposan lisztezett felületen kb 3 mm vékony téglalap alakúra kinyújtom, majd kezdődhet a munka legpepecsebb része. Derelyevágóval vagy egy éles késsel kb fél-egy centis csíkokra vágom, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom őket. Lehet hengergetni is, hogy tényleg pálcika alakú legyen, de őszintén szólva nekem jobban tetszik ez a lapított verzió – és jóval kevesebb munka is van ám vele 🙂 Tehát a tepsiben sorakozó tésztacsíkokat lisztezett ujjakkal pár centinként benyomkodom, hogy olyan hepehupás legyen, mint egy jól kijárt földút, majd konyharuhával letakarva ismét hagyom 15 percet pihenni.

Ezután lekenem az olajos kencével. Újabb 15-20 percig hagyom állni, amíg a sütőt előmelegítem 220 fokra, majd alsó-felső sütéssel 10-12 perc alatt készre sütöm.

Amíg sül, elkészítem hozzá a mártogatóst, és nagyokat nyelve várom, hogy a csodásan illatozó finomság kisüljon 🙂

TIPP

A tésztába vagy a kencébe tehetünk 1-2 gerezd zúzott fokhagymát, elképesztő illata és íze lesz tőle.

Sütés előtt hintsük meg jó alaposan reszelt parmezánnal, csodás ízvilágot kapunk vele.

Megszórhatjuk szezám- vagy épp köménymaggal is, nagyon finom így is.

Jó étvágyat!