Barion Pixel

Ízleld meg Pag-szigetet

Szerző:

Hírek, események, Összes recept

Ifjú párként a(z azóta már) férjemmel első közös külföldi utunk Pagra vezetett. Hatalmas élmény volt: a kristálytiszta víz, az állandó napsütés, az apró kavicsos tengerpart, a jobbnál jobb ételek, a remek programok, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy életre szóló élménnyel térjünk haza.

Az első külföldi nyaralásunk két évvel ezelőtt, már családként, két pici gyerekkel (akkor 6 és 2 évesek voltak) nem is volt kérdés, hogy hol teljen: csak egymásra néztünk, és egyszerre mondtuk ki: irány Pag! 🙂

Aztán idén nyáron úgy döntöttünk, hogy szeretnénk a nyarat ismét a tengeren zárni, de most ne utazzunk olyan messzire. El is mentünk Crikvenicára, de már az első ott töltött napon megint csak egymásra néztünk kérdőn: menjünk tovább? Menjünk! Hová? Hát Pagra! És másnap mentünk is 🙂 Úgy tűnik, nekünk nagyon mély kötődésünk van ehhez a helyhez: a szigethez és magához Pag városához is, mert mindig itt lyukadunk ki, és mégsem unjuk még. Ismerjétek meg ti is ezt a fantasztikus helyet, annak minden csodájával!

Forrás: Degeszpocak

 

Pag-sziget földrajzi adottságai

Pag Horvátország 5. legnagyobb szigete. Az Adriai-tenger északi részén helyezkedik el, területe 285 négyzetkilométer, tengerpartjának hossza körülbelül 300 kilométer. Lakossága, a mintegy 8000 fő, 24 településen él. A sziget növényzete szegényes, sziklás területei óriásiak. A szigeten élők főleg turizmusból, állattenyésztésből, olívatermesztésből és sajtkészítésből élnek. A sziget a kopárságát a hideg szeleket hozó borának köszönheti.

A sziget sziklás, kavicsos felszínét nézve nem tűnik olyan helynek, ahol a juhok tenyésztése magától értetődően adódna, de a természetnek megvannak a maga módszerei. Lehet, hogy nem sok füves terület található Pagon, de rengeteg vadon termő aromás gyógynövény és földközi-tengeri fűszer terem, melyek táplálékul szolgálnak a pagi juhok számára. Ezek a gyógynövények Pag sajátos földrajzi adottságainak előnyeit is élvezik: a szél hordozza a különleges pagi sót, és eljuttatja azt a növényvilágba is (forrás: https://www.camping-simuni.hr/en/blog/pag-cheese-the-authentic-taste-of-pag-island/). A képen az ánizsos illatú vadkapor látható, mely az egész szigeten mindenhol megtalálható:

Forrás: Degeszpocak

 

 

A történelmi Pag

A szigetet már az újkőkorban is lakták, illír törzsek voltak az őslakosok. A rómaiak az i.e. 1. században jelentek meg a szigeten, majd az i.sz. 6. században megérkeztek a szlávok, a 7. században pedig a horvátok. A 12. századtól kezdve Pag szigetén és a szigetért a környező városok és országok is csatákat vívtak (a 12. században például Magyarországhoz is tartozott), Zadar pedig többször is felgyújtotta Pag városát. A 15. században új helyre költöztették a várost, a régitől mindössze 3 km távolságra, a mostani helyére.

Forrás: Degeszpocak

 

A város kialakítását a polihisztor Juraj Dalmatinac vezette, akiről a város szívében a mai napig szobor áll.

Forrás: adriatic.hr

 

A település eredeti helyéről sem feledkeztek meg: 1318-ban bencés kolostort alapítottak az óvárosban (melynek a napjainkban zajló feltárások során megtalálták a maradványait), később, 1589-ben a ferencesek építették fel itt kolostorukat.

Forrás: Degeszpocak

 

A pagiak minden év Nagyboldogasszony ünnepén átvonulnak az óvárosba, hogy együtt imádkozzanak a Szűzanya csodatevő szobra előtt. Az egyházi szertartás során a szobrot körmenetben viszik az új városba, a Nagyboldogasszony templomba és ott a szentélyben áll egészen szeptember 7-ig, amikor Kisboldogasszony ünnepére visszaviszik őrzőhelyére.

Forrás: Degeszpocak

 

A legenda szerint egyik évben hatalmas szárazság sújtotta a szigetet: nemcsak a lakók, hanem a növényzet és az állatvilág is megsínylették. Hosszú ideig húzódott a csapadék nélküli időszak, a hívők imádkozva, térden csúszva zarándokoltak vissza az óvárosban lévő kolostorba, ahol csodák csodájára másnap reggelre ismét megtelt vízzel a kút, ami azóta is tiszta vízzel áll a romok közepén.

Forrás: Degeszpocak

 

És hogy mi az az 5+1 látni- és kóstolnivaló, ami miatt mindenképpen látogass el Pagra? Mutatom!

 

Pag gasztronómiája

 

1. Paški sir, a pagi sajt

A pagi sajt (Paški sir) Horvátország egyik legkedveltebb sajtja, amelyet kizárólag Pag szigetén állítanak elő. Nemcsak a horvátok szeretik, de a külföldiek körében is népszerű: akik megkóstolják, soha felejtik el jellegzetes aromáját. Ez egy kemény sajt, amelyet a Pag szigetén őshonos paška juh tejéből készítenek. Nem tudni pontosan, hogy mikorra datálható ennek a sajtnak a megjelenése. Az első feljegyzés 1774-ből származik, amikor Alberto Fortis utazó írta le először, hogy a sajt Pag egyik legfontosabb terméke.

A vadon termő gyógy- és fűszernövényeknek, valamint a sópárás levegőnek köszönhetően a pagi juhok teje semmi máshoz nem hasonlítható: együttesen adják a sajtnak a jellegzetes ízét és illatát. Egyetlen pagi sajt előállításához kb. 10 juh teje szükséges (egészen pontosan 1 kg sajthoz 6 liter tej kell). Ízének különlegességét tovább fokozza, hogy gyártás során helyben készült olívaolajat is adnak hozzá.

Kétféle pagi sajt létezik: a fiatal (vagy éretlenebb), ami körülbelül 2 hónapig érlelt, és az érett sajt, mely legalább 5 hónapon keresztül (vagy még jobb, ha egy éven felül) érlelt. Az ízükben és megjelenésükben is tapasztalható különbség: a fiatal sajt enyhe ízű, világosabb színű, az érett sajt fűszeresebb és sötétebb.

Forrás: paskisir.wordpress.com

 

Így készül a világhírű és többszörösen díjnyertes pagi sajt

A sajtgyárban egy központi begyűjtőben indul a tej útja minden nap. A pasztőrözőben végzett hőkezelés után a tejet főzőedénybe pumpálják, és itt történik a varázslat 🙂 A túrót formákba sajtolják, és itt tölt 4 órát. Az időközben elváló savót összegyűjtik, és skutát (ricottát) készítenek belőle. Préselés után a fiatal Paški sir 24 órán át sós vízben ül, hogy megkönnyítse a kéregképződés elindulását. Ezután további 24 órán át egy szárítószekrényen tárolják a sajtot, majd a pincébe szállítják, ahol a következő 90 nap során érlelődik. A termelés során képződött savót nagyon magas hőmérsékleten hőkezelik, és a keletkező Paška Skutát naponta frissen szállítják a helyi üzletekbe és éttermekbe.

Nemcsak a horvátok értékelik ennek az egyedi sajtnak a különleges ízét. 2017 szeptemberében a pagi sajt gyártója, a Paška sirana rangos díjakat nyert a Somerset-ben (Nagy-Britannia) 1861 óta megrendezésre kerülő neves Global Cheese Awards vásáron, és a világ legjobb kemény juhsajtjává nyilvánították. A pagi sajt aranyérmet kapott a juhtejből előállított legjobb sajt és a juhtejből készült legfinomabb különlegesség kategóriákban is. A legjobb juhtejből készült különlegesség díját 2019-ben is elnyerték – tudósít a croatiaweek.com a honlapján

Ezen kívül 2016 novemberében a spanyolországi San Sebastianban a World Cheese Awards alkalmával a pagi sajt szintén elnyerte a Közép- és Kelet-Európa legjobb kemény juhsajtjának járó szuper aranyérmet.

Forrás: www.paskasirana.hr

 

TIPP:

A pagi sajt állagra és ízre leginkább a parmezánra hasonlít, így minden ételhez remekül illik, amihez a parmezán is. A legjobb ízélmény érdekében fogyasszuk a sajtot prosciuttoval, fekete olajbogyóval és házi fehér kenyérrel. És természetesen ne feledkezzünk meg a borról sem 🙂 Ha a sajt hosszan érlelt, egy pohár vörös borral kísérjük, míg a kevésbé érlelt sajthoz inkább egy könnyebb fehérbor illik. Helyi termésű fügével és dióval is érdemes megkóstolni, csodálatos ízorgia, kár lenne kihagyni!

Mindemellett egy finom tésztaételt is remekül fel lehet dobni vele (válogass kedvedre a tésztafélék közül), és akár egy egyszerű leveles tésztával is percek alatt kiváló ropogtatnivalót készíthetünk, így: https://degeszpocak.hu/variaciok-egy-temara-leveles-teszta/

 

Forrás: www.paskasirana.hr

 

2. Pagi bárányhús

Mivel a sziget leginkább az itt élő juhokról ismert, ha erre jársz, mindenképpen kóstold meg a bárányhúst is, melyet az egyik legjobbnak tartanak a világon (emlékszel? Az itteni juhok húsa és teje a szabadtartás során lelegelt gyógy- és fűszernövényektől, valamint a sópárás levegőtől különleges).

Forrás: Degeszpocak

 

 

3. Pagi só

Világhíres a különleges pagi só, ezért egy gasztronómiai kalandozás során mindenképpen látogass el a helyi sómalomba. Igazi kuriózum, ahol a sót a régi módszerek (hatalmas sólepárló medencéket töltenek fel tengervízzel, ahonnan pár hét alatt a szélnek és az állandó napsütésnek köszönhetően a víz elpárolog, és a tiszta, hófehér só marad csak hátra) és az új technológia kombinációjával állítják elő.

Forrás: Degeszpocak

 

A város fő megélhetési forrása a sólepárlás volt, melynek során meg kellett oldani a só tárolását és őrzését is. A magas tornyokkal erősített városfalak évszázadokon át védelmezték a várost az ellenséggel szemben. Feladatuk a város lakói mellett a közeli sótelepek védelme is volt, hiszen abban az időben egy kiló só ára vetekedett egy kiló aranyéval.

Érdekesség: állítólag az angol „salary” szó a „salt” (só) és a „money” (pénz) szavak összevonásának rövidítése, és a latin „salarium” (sóban értelmezett fizetés) szóra vezethető vissza. (Forrás: https://turista-szalami.blog.hu/2018/07/13/turista_szalami_pag_sziget)

A Pagi-öbölben a só kinyeréséről először a 9. századból szólnak emlékek, a só raktározásáról pedig az első írásos adatok 1368-ból származnak. Addig a sólepárlók magánkézben voltak, de ebben az évben a só raktározása és értékesítése már állami monopólium volt. A raktározás hagyományos módja 1826-ig tartott, amikor az állam négy új raktárat építtetett, hogy a sót megóvja az időjárás viszontagságaitól. Idővel azonban ez is kevésnek bizonyult a só összegyűjtésére, így a régi Szent Ferenc és Szent Antal templomokat is erre a célra vették igénybe. Később a raktárak száma tovább nőtt, így 1945-ben már tíz raktárépület volt. Ma a sóraktárak ipari műemlékek és az elsőben, mely a Ferdinánd nevet viseli, állandó kiállítást rendeztek be a sólepárlás történetéből.

 

4. Pagi csipke

Pag nemcsak különleges ízvilágú gasztronómiájáról híres: a pagi csipke is világhírű, előszeretettel és büszkén jelenítik meg a sajtok csomagolásán is a népviseletbe öltözött asszonyokat.

Forrás: narodni-list.hr

 

A pagi csipke nagyon különleges: kivételes szépségű mintáival és több évszázadra visszatekintő hagyományos, kézzel történő készítésével igazán egyedi. A csipkét készítő nő szobra éppen ennek az évszázados hagyománynak állít méltó emléket:

Forrás: visit-pag.com

 

Az első írott emlékek a 15. században említik, a készítési módja és az alkalmazott minták generációról generációra szálltak. Az 1937-es párizsi világkiállításon megkapta az arany díjazást a kiváló minőségű kézműves termék kategóriában, valamint szerepel az UNESCO szellemi világörökség listáján.

A pagi csipkekészítés hagyománya a mai napig virágzik: a szűkös utcákon sétálva láthatjuk, ahogy az asszonyok a kapualjakban ülve készítik ezeket a gyönyörű műalkotásokat.

Forrás: visit-pag.com

 

Valamint Pag központjában található a Pagi Csipke Galéria, érdemes ellátogatni és megcsodálni a gyönyörű, műalkotásnak is beillő műveket.

Forrás: zadar.hr

 

A városba térve mindenképpen látogasd meg a bencés Szent Margit kolostort is: itt tanították házimunkára a város hölgytagjait évszázadokon keresztül, és innen eredeztetik a pagi csipkét is. A kolostorban száznál is több kiállítási darab található, melyet az elmúlt több, mint 150 év alatt gyűjtöttek össze és őriztek meg.

 

5. Pag jellegzetes süteménye, a baškotini

Ha már a kolostorban jársz, mindenképpen kóstold meg a különleges baškotinit: a bencés Szent Margit nővérek több évszázada készítik ezt az édes és illatos pagi süteményt, amelyet csak a rendházban lehet kapni. Magában is nagyon finom, de fogyasztható tejeskávéba mártogatva is.

Forrás: mediteranpag.com

 

+1. Pihenés Pagon

Kisgyerekekkel a passzív pihenésre, felnőttek részére pedig az aktív kikapcsolódásra egyaránt sok programot találunk Pagon. A szigeten az aprókavicsos-homokos tengerpartok a napozás szerelmeseinek nyújtanak kellemes időtöltést, de számos hajókirándulási lehetőséget is találunk, búvárkodásra is alkalmas izgalmas helyekkel, barlangokkal.

Forrás: Degeszpocak

 

Étteremajánló

Több éttermet is kipróbáltunk a szigeten, a legmaradandóbb élményt mégis a Restaurant Dubrava jelentette. Magyar szálak is kötődnek az étteremhez: a tulajdonosa, Graso Jámbor Éva, magyar származású, egészen pontosan bajai, mint a férjem is 🙂 . Az étterem az öbölben, közvetlenül a tengerparton fekszik. Hangulatos elhelyezkedése, kiváló kínálata és a roppant kedves kiszolgálás miatt jó szívvel ajánlom mindenkinek.

Forrás: Degeszpocak

 

 

 



Ha tetszett ez a bejegyzés és megosztod, köszönöm.

Nézd meg további receptjeimet, biztosan találsz még a fogad alá valót közöttük!

Gyorsan értesülhetsz a blog bejegyzéseimről, tippekről és újdonságokról a Degeszpocak Facebook oldalán amit itt találsz, vagy kérdezz-csevegj velünk a Facebook csoportunkban is, amit itt érsz el.  Gyere és csatlakozz hozzánk egy kattintással!

Instagram: https://www.instagram.com/degeszpocak/



error: A tartalom védett!!