Szerző: Molnár-Keresztényi Brigitta
Adag: 3 főre
Elkészítési idő: 30 percen belül
Nehézségi fok: egyszerű
Több oka is van annak, hogy szeretem a tésztaételeket: gyorsan elkészülnek, számtalan módon variálhatóak (nézd csak meg, külön tésztás gyűjteményem van: https://degeszpocak.hu/category/tesztafelek/, és a fűszerezéstől függően a világ bármely konyháját az asztalodra varázsolhatod. Lehet az a tészta húsos vagy húsmentes, zöldséges vagy jó szaftos, de akár grízes is, csak sok legyen 🙂
Hozzávalók
- 40 dkg szélesmetélt (ez lehet ízlésünk szerinti: tojásos vagy mentes, durum vagy hagyományos)
- 5 dkg teavaj
- 3 gerezd fokhagyma
- 3 dl főzőtejszín + 2 dl a tészta főzővizéből
- 1 evőkanál liszt vagy 1 csapott evőkanál étkezési keményítő
- 1 kávéskanál oregánó
- 1 kávéskanál majoránna
- 1 kávéskanál bazsalikom
- Ízlés szerint só és frissen őrölt bors
Elkészítés
A tésztát forrásban lévő, sós vízben főzzük ki. Sokan hiszik azt, hogy a tésztafőzés nem művészet (nem is az 🙂 ), de sok buktatója is van, ahol elronthatjuk. Például ha nem főzzük elég ideig, vagy ha túlfőzzük, és csirizes lesz, összeáll. Általánosságban ökölszabályként használható ez az arány: 10 dkg tésztához 1 liter forrásban lévő vízzel számolunk, amibe előzőleg 10 g sót tettünk. Szemre ez annyit tesz, hogy a tésztához képest kb 10-szeres mennyiségű vizet forralunk, amibe egy kávéskanálnyi sót teszünk. Nem bonyolult, ugye? 🙂
A tökéletes tészta titka
És hogy mikor lesz tökéletes, a tészták királyaként ismert olaszok által is elfogadható a tésztánk? Nem kell teljesen puhára főzni, elég annyira, hogy ne ropogjon a fogunk alatt. Itt is igaz a mondás, hogy hány ház, annyi szokás: annyiféleképpen szeretik az emberek a főtt tésztát. Az olaszok al dente kifejezése azt jelenti: „fogkemény” vagy „fogra való”, vagyis amikor a tészta már könnyen rágható, de még nincs szétfőzve. Ez könnyen ellenőrizhető is: dobd bele a vízbe a tésztát, keverd át, hogy a tésztaszálak elváljanak egymástól, majd pár perc főzés után (közben néha keverd meg, hogy ne ragadjon az edény aljára!) vegyél ki egy tesztalanyt. Ha félbevágva a tészta közepén egy hajszálvékony fehér lisztréteget látsz még, akkor jó 🙂 zárd el a gázt (vagy villanyt), és máris szárd le. Ha pedig teljesen puhán szereted, hagyd még 2-3 percig a vízben a tésztát, és csak ezután szűrd le. Ha gyorsan le akarod hűteni, hideg vízzel öblítsd le, de ez a lépés alapvetően nem szükséges.
Amíg a tészta fő, elkészítem a mártást hozzá: a vajon megfuttatom a szeletekre vágott fokhagymát. Épp csak egyetlen percig, hogy az illata már terjedni kezdjen a konyhában, de vigyázva, hogy véletlenül se égjen meg. Ezután felöntöm a tejszínnel, hozzáadom a tészta főzőlevét, ízesítem a fűszerekkel, és elkezdem forralni. Amikor már szépen rotyog, időnként megkevergetve pár percig főzöm. Ezután hozzáadom a lisztet vagy keményítőt, miközben egy kézi habverővel folyamatosan keverem, hogy ne csomósodjon össze. Amikor a kellő sűrűséget eléri (ez kb olyan, mint egy hígabb palacsinta tészta), a tányérokra halmozok a tésztából, és jó alaposan meglocsolom az illatozó mártással. Snidlinggel díszítve tálalom.
TIPP
A leszűrt tésztát azonnal összekeverhetjük a mártással, és úgy is tálalható, ha előre láthatóan az összes el fog fogyni. Ha eleve úgy főztem, hogy maradjon későbbre is, külön szoktam tárolni a tésztát és a mártást, hogy az állásban a tészta ne szívja fel az összes mártást. Így elkerülhető, hogy másnapra száraznak tűnjön a fogás.
A vajon a fokhagyma előtt futtass meg pár falatnyi, csíkokra vágott házi füstölt sonkát is, remekül feldobja az ízét 🙂
Ha szereted a csípőset, kevés chilivel még pikánsabbá teheted
Jó étvágyat kívánok: Brigi