Szerző: Molnár-Keresztényi Brigitta
Egy verőfényes májusi napon családilag felkerekedtünk, hogy a közeli Vácrátótra menjünk kirándulni. Úticélunk az arborétum, hivatalos nevén a Nemzeti Botanikus Kert volt.
Személyes kedvencem a gyöngyvirág volt, melynek először láttam rózsaszín verzióját, ráadásul hatalmas mennyiségben. Azt eddig is tudtam róla, hogy levele könnyen összetéveszthető a fűszernövényként használt medvehagymával, de mérgező, ezért különös elővigyázatossággal kell fogyasztani. Azt viszont itt tudtam meg, hogy a Szent György napja (április 24.) táján nyíló gyöngyvirágot májusivirágnak, kakukkvirágnak is hívják (ekkortájt szólal meg a kakukk, és hagyományosan e napon hajtják ki először a pásztorok az állatokat).
Az arborétum számokban
A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye (3300 fa és cserje). A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom, 25 magashegység virágai. A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét.
Az üvegházakban a trópusok sajátos növényvilágából kapunk ízelítőt, vagyis az alábbiakból:
- síksági esőerdők (pálmákkal),
- sivatagok (pozsgás növényekkel),
- hegyi esőerdők (mohákkal és páfrányfákkal)
Séta a kertben
A Botanikus Kertben különböző témakörökben tansétákat tehetnek a kirándulók:
- a botanikai tanséta, 1650 m (állomások: Örökzöldek, Fák, Légzőgyökerek, Nyitvatermők, Évgyűrűk, Liánok, Kérgek, Fűszer- és gyógynövények),
- a kínai növények tansétája, 880 m (20 állomás, köztük a Hétfiúvirág-cserje, a kínai júdásfa és a kínai pagodafa is),
- a rövidebb séta névre hallgató sétaút, 1360 m. Ezen az útvonalon olyan különlegességeket csodálhatunk meg, mint a különféle muskátlifajták, platánok, a szecsuáni mamutfenyő vagy a vérbükk. Szintén ezen az ösvényen haladva láthatjuk tavasszal, ahogy a hagymás és gumós virágok bontják szirmaikat (a hóvirágról ekkor mi már lemaradtunk), illetve a japán parafa mellett megfigyelhetjük a katsura fa kerekded leveleit is. Ez utóbbit kalácsfának is hívják, mert lombhulláskor mézeskalács illat lengi körül.
- illetve van egész napos séta is, melyhez egy átfogó kertismertető kiadványt is vásárolhatnak az érdeklődők
- tematikus séták: séta a Növényrendszertani gyűjteményben, az Évelő- és sziklakerti gyűjteményben és az Üvegházi gyűjteményben, valamint a Berkenyeházban. A Karbonházban pedig megtekinthető a „Túl nagy lábon élünk!” című kiállítás.
A botanikus kert története röviden
A vácrátóti kertről az első írásos emlék 1827-ből származik, a Géczy család földbirtokosságának idejéből. 1842-ben a katonai térképeken is jelölték már a kert ösvényeit és a benne található tó körvonalát is. Többszöri tulajdonosváltást követően 1871-ben Vigyázó Sándor vásárolta meg a birtokot. Hatalmas vagyonnal, széles látókörrel és jó ízléssel rendelkezett, fiatal korában végiglátogatta Nyugat-Európa számos jelentős parkját, felvirágoztatta a saját birtokát is. 1952-ben bekövetkezett halálakor végrendeletében vagyonát, földjeit a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Az örökösök hosszú évekig tartó pereskedése után 1936-ban végül egy ügyvéd birtokába került a kert. Az új tulajdonosok felszámolták az üvegházakat, lebontották a 28 szobás, emeletes kastélyt, s helyette felépítették a ma is látható udvarházat. A kert felét kivágatták, hogy gyümölcsöst telepítsenek a helyébe. A második világháború is hatalmas károkat okozott a területen, melyen az ezt követő időszak többszöri gazdacseréje sem sokat segített.
Végül az ingatlan a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került és itt alakult meg a MTA Botanikai Kutatóintézete 1952. január 1-jén, mellyel megvalósult az örökhagyók szándéka.
A Botanikus Kertben forgatott filmek
A képeket elnézve úgy érzed, mintha már jártál volna itt? Nem véletlen!
A Botanikus Kertben forgattak több jelenetet ugyanis többek között A Pál utcai fiúk (1969-es és 2003-as változat is), az Abigél, az Egri csillagok, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című filmek esetében is.
A Botanikus Kert egész évben nyitva tart. A nyitva tartásról, kedvezményekről, érdekességekről és hasznos tudnivalókról mindig friss információ olvasható a honlapon: http://botkert.hu/
Az év bármely szakában csodaszép a kert, frissítő kirándulások tehetők. A kert egy része babakocsival és kerekesszékkel is bejárható, tanulmányi kirándulásnak is remek választás. De ha csak pihenni szeretnél egyet, élvezni a csendet, megpihenni a természet lágy ölén, gyönyörködni a szebbnél szebb színekben és illatokban, akkor is itt a helyed!